DILI, 24 maiu 2019 (TATOLI)
– Tuir Konstituisaun iha artigu 92, Parlamentu Nasionál (PN) iha Knaar
tolu hanesan halo lei, fiskalizasaun no foti desizaun polítika sira, nune’e
kona-ba lei rasik konstituisaun fó kompeténsia ba PN rasik no Governu.
Prezidente Parlamentu Nasionál
(PPN), Arão Noe hateten Governu tenke halo inisiativa ba Proposta lei, maibé
hafoin Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2019 tama iha PN, iha Projetu Lei ne’ebé
inisiativa husi deputadu sira mak Lei Anti Korrupsaun.
“Por em quanto ami-nia
prioridade iha 2019 mak Projetu Lei Anti Korrupsaun, ne’ebé agora daudauk iha
komisaun A no tuir informasaun iha semana kotuk aprova ona to’o 22 artigu ona
no ha’u hein katak iha tempu badak bele konklui debate iha tempu badak atu
nune’e bele aprova iha finál globál no bele tama em vigór,” tenik PPN ba
Ajénsia TATOLI iha nia knaar fatin PN, sesta ne’e.
Kriasaun lei ida bainhira husi
deputadu sira iha bankada bele halo aprezentasaun hanesan Projetu Lei no
Governu bele aprezenta hanesan Proposta Lei.
“Prioridade sira ne’ebé mak
Parlamentu iha tinan ida ne’e, públiku tau espresaun makas liu katak Parlamentu
mak tenke halo lejizlasaun hotu. Tuir mandatu konstituionál sim maibé
tanba problema rekursu umanu no fatór estudu tékniku, lei barak liu tenke mai husi
Governu,” katak tan PPN.
Testu Substitutivu Lei Anti
Korrupsaun Aprovadu Ho Unanimidade
Parlamentu Nasionál iha plenária
loron 18 marsu 2019, halo ona diskusaun no votasaun iha jeneralidade ba testu
substitutivu Projetu Lei númeru 1/V(1a) Anti Korrupsaun ho votu maioria a favór
47, kontra 0 no abstensaun 0.
Projetu lei ho artigu hamutuk 29
ne’e, aprezenta husi deputadu Bankada Opozisaun FRETILIN (Frente Revolucionária
de Timor-Leste Independente) no PD (Partidu Demokrátiku) na’in 10 mak Joaquim
dos Santos, Franscisco Miranda Branco, Aniceto Guterres, Adriano do Nascimento,
Antoninho Bianco, David Mandati, Maria Angélica Rangel, Fabião de Oliveira,
Lídia Norberta no Nélia Menezes.
Konteúdu husi Projetu Lei ne’e
fahe ba parte tolu hanesan dispozisaun penál husi artigu 1oto’o 10o,
dispozisaun prosesuál penál artigu 11o to’o 25o, no partisipasaun públika
artigu 26o to’o 29o.
Hafoin rona testu substitutiv
ne’ebé mak aprezenta husi Komisaun A ne’ebé trata asuntu Konstituisaun no
Justisa, deputadu proponente sira retira projetu lei anti korrupsaun no
konsidera testu ne’e ho razaun inkorpora hotu iha testu ne’e. Nune’e, diskusaun
tama ba faze jeneralidade kona-ba testu substitutivu.
Prezidente Komisaun A, Carmelita
Caetano Moniz informa, testu ne’e ho objetivu hadi’a no kompleta liután projetu
lei ne’ebé mak mai husi proponente sira orijen, ne’ebé husi artigu 29o hamosu
testu substitutivu ida ne’ebé asina husi reprezenta husi deputadu Komisaun A
tomak hosi sai 47 artigu.
Entretantu iha loron 9 jullu
2018, deputadu na’in 10 husi bankada opozisaun FRETILIN no PD aprezenta ba meza
projetu lei Anti-Korrupsaun no anúnsiu iha plenáriu iha 10 jullu 2018 no iha
loron no kedan baixa ba komisaun A para hetan relatóriu paresér.
Jornalista: Julia Chatarina | Editór:
Rafy Belo
Imajen: Presidente do Parlamento
Nacional Arão Noé de Jesus da Costa Amaral. Imajen/Egas Cristovão
Sem comentários:
Enviar um comentário