MKIA no PT. Artcha Indonesia Sei Promove Tais Liu Husi Matéria Tolu

DILI (ANTIL)-Ministériu Komérsiu Indústria no Ambinente (MKIA) no PT. Artcha Indonesia hala’o sorumutuk kona-ba oinsa promove tais timor liu husi matéria tolu hanesan audiovizuál Tais, livru Tais no website Tais ne’ebé durante ne’e sira prodús atu nune’e bele fahe hanoin ba malu hodi elabora di’ak liután produtu tolu neb’e refere.

Diretór Jerál Indústria no Kooperativa, António da Costa, hatete sorumutu ne’e atu tuur hamutuk hodi haree bainhira iha korresaun no sujestaun ruma ne’ebé bele kompleta liután produtu sira hanesan livru tais, website no audiovizuál.

“Ida ne’e importante tebes atu nune’e programa ida ne’e atu entrega tenke iha kualidade ne’ebé di’ak ba nasaun”, António dehan iha otél Novo Turizmu, Lesidere, Sesta (20/1/2017).

Diretora PT. Artcha, Anjar Budiani, hatutan fórum steering committee ne’ebé prinsipál liu, Artcha Indonesia maiz ou menus tinan ida liu hala’o servisu hamutuk ho MKIA ba dezenvolvimentu Tais hanesan forsa ekonomia iha Timor-Leste.

Husi faze sira ne’e, molok atu halo ezekusaun servisu, PT.Artcha halo ona konsulta dahuluk ho parte MKIA no daudaun ne’e Artcha tama ona iha faze atu halo aprezentasaun ba output servisu hanesan audiovizuál, livru no website kona-ba Tais.

Aleinde ne’e, aprezenta mós livru Tais ne’ebé halo ilustrasaun Tais husi munisípiu 13. “Ami haree katak iha frakeza balun husi organizasaun livru maka fórum ne’e nakloke liu ba sujestaun foun nomós aprezentasaun web ne’ebé haforsa substánsia iha audiovizuál no livru ne’ebé dudu Tais ne’e bele koñese iha mundu internasionál”, Anjar hatete.

Anjar hatutan, iha sorumutu ne’ebé hala’o ne’e, bainhira aprezentasaun matéria tolu ne’e aprovadu maka iha ikus fulan-Janeiru sei halo espozisaun ki’ik ne’ebé sei aprezenta hotu saida mak PT. Artcha Indonesia durante tinan ida liu halo iha Timor-Leste.

Ministru Constâncio Pinto hato’o obrigadu barak ba Artcha maski rezultadu seidauk porsentu 100 maibé bele hadi’ak di’ak liután.

Objetivu mak oinsá atu transforma Tais sai hanesan produtu nasionál ida. “Tais hanesan ita-nia vestuáriu nasionál nomós servisu hamutuk ho Ministériu Turizmum liuliu Sekretáriu Arte no Kultura atu haree ba rekoñesimentu husi UNESCO nian, rejistu sai hanesan patrimóniu nasionál nian”.

Iha buat rua ne’ebé halo liuhusi prosesu industrializasaun Tais no diversifikasaun ba Tais tanba Tais furak tebes. Ha’u hatene katak Timor Aid no Ministériu Turizmu mós halo kolesaun ba Tais, hein katak ita bele servisu hamutuk atu trasforma ita-nia tais ne’e atu sai di’ak liután.

Livru Tais ne’ebé prodús dadaun husi Artcha ne’e sei utiliza lian indonézia, maibé ministru hein katak rezultadu finál sei hakarek ho inglés no portugués. “Aban bainrua sei halo distribuisaun, ita komesa halo promosaun tais aleinde partisipa iha espozisaun bele sai hanesan katalog ida coffe table book ba bainaka sira”.

Sorumutu ne’e konta ho prezensa husi Timor Aid, Fundasaun Alola no diretór sira iha MKIA hodi fó ideia no sujestaun barak ba produtu tolu ne’ebé aprezenta husi PT. Artcha Indonesia hodi bele hadi’ak di’ak liután. (Jornalista : Maria Auxiliadora/Editor : ALberto Alves)

Foto: Ministru Constâncio Pinto ko'alia iha enkotru Steering Committee as a Creative Economy Strength for Timor-Leste.