terça-feira, 20 de junho de 2017

Konstituisaun La Fó Dalan Hatama Onus Provas Ba Kódigu Penal

PARTILHAR
DILI - Sosiedade sivíl balun ezije atu hatama Onus provas ka (pembuktian terbalik) ba iha lei kódigu penál atu identifika ema sira ne'ebé riku matak, maibé Konstituisaun Repúblika Demokrátika Timor‐Leste (K‐RDTL) la fo dalan. Ne’e duni, kuandu atu hatama tenke altera konstituisaun.

Deputadu CNRT, Arão Noe de Jesus hatete, enrikezimentu ilisitu iha lei kódigu penál kona‐ba asuntu korrupsaun nian seidauk, maibé iha ona estudu balun kona‐ba onus de prova ka riku derrepente.

Komisaun Anti Korrupsaun (KAK) bele investiga atu justifika fonte rikusoin ne’e mai husi ne'ebé. Kuandu husi negósiu karik tenke haree nia tipu, husi saláriu karik haree kada fulan simu hira, nune’e mós kréditu karik ne’e na’in mak bele halo justifika.

“Ita seidauk bele hatama lei kona‐ba ‘pembuktian terbalik’ ne’e ba kódigu penál ka projetu lei anti korrupsaun ne'ebé daudaun diskute hela, tanba konstituisaun la fó dalan kuandu atu hatama ba kódigu penál”, dehan Arão.

Tuir nia, prosesu ne’e di'ak tebes, maibé konstituisaun mak la fó dalan tanba sé mak atu prova dehan ema ne’e riku mai husi via ilegál ka legál, prokuradór sira mak tenke investiga hodi hetan katak tenke buka evidénsia hodi hateten aktu ne’e korrupsaun ka brankamentu kapitál.


Atu halo identifikasaun ba ema sira riku matak ne’e ajénsia sira hanesan KAK, prokuradoria jerál repúblika sira mak tenke buka faktu hodi halo akuzasaun.

Tuir nia hanoin, sira ne'ebé iha atu hatama onus de provas ba kódigu penál iha ona diskusaun, maibé fatór ne'ebé sei difikulta mak konstituisaun.

“Se ita hakarak introdús onus de prova ba iha kódigu penál ita tenke altera uluk konstituisaun atu bele fó dalan ba halo asaun ne’e”, tenik nia, iha Uma Fukun PN, horisehik.

Nia hatutan, lei kódigu penál iha kapítulu ida ne'ebé ko’alia kona‐ba asuntu korrupsaun ne'ebé fó kompeténsia ba KAK, PJR, PSIK hala’o nia funsaun mós bele ona atu kriminaliza korruptor sira hanesan projetu lei ne'ebé husi parlamentu nasionál no KAK produs bele mai halo kompletu.

Tanba kódigu penál no projetu lei CAC nia substánsia la dook malu tanba iha projetu lei ne’e aumenta de'it artigu balun ne'ebé atu kriminaliza kompañia sira ne'ebé kaer projetu maibé laiha kualidade.

Entretantu, iha fatin seluk tuir observadór polítiku husi UNTL, Camilo Ximenes hatete, aprezentasaun bens membru governu sira antes atu tama no depois atu sai tenke aprezenta sira nia riku‐soin atu bele evita deskonfia malu kona‐ba aktu korrupsaun.

Nia hatutan, aprezentasaun bens ne’e importante, tanba ne’e Governu tenke kria kondisaun atu bele evita korrupsaun ne’e bele akontese ba beibeik.

Nia hatutan, onus de provas ka pembuktian terbalik ne’e implementa governu tenke kria lai sistema bankária ne'ebé di'ak, atu bele kontrola kuandu laiha mós dala ruma atu identifika osan sira iha banku difisil uitoan.

Jacinto Xavier | Independente
PARTILHAR

Author: verified_user

Publicação luso-timorense sem fins lucrativos

0 comentários: