Médiku-Pasiente HNGV 1.332 La Vota

DILI: Iha loron eleisaun 12 Maiu 2018 médiku ho pasiente iha Ospitál Nasionál Guido Valadares (HNGV) hamutuk na’in 1.332 lakon direitu votu tanba naran laiha lista.

Médiku Jerál iha HNGV parte emerjensia, Alberto Guterres hatete, hanesan sidadaun sente triste tanba sira nia naran laiha lista ospitál nasionál nian atu bele ezerse sira nia direitu votu.

“Ami sira mediku parteira no funsionáriu sira ne’ebé fó atendimentu ba pasiente sira ami bazeia ba oráriu servisu, tanba ami nia lista tama ona ba rekursu umanu. Tanba ne’e, ami triste tanba la vota”, dehan nia, iha HNGV Bidau, Sábadu (12/5).

Nia dehan, STAE fo sai avizu katak desizaun ne’e bazeia ba lei, maibé ne’e hanesan viola ona sira nia direitu.

Iha fatin hanesan, pasiente António Mautini mós sente triste tanba moras tama mai ospitál maibé naran iha lista laiha. Ne’e duni labele tuir votasaun iha fatin ne’e.

Entretantu, Tékniku HNGV, Juviano Oliveiro hatete, sira labele vota ho razaun hanesan. Ne’e duni, kestiona koordenasaun servisu entre ministeriál hodi povu balun lakon nia direitu ba vota.

Hataan ba kestaun ne’e, Diretór Jerál STAE, Acelino Manuel Branco hatete, iha ona alterasaun ba iha dekretu governu lei ne’e nian 21/2017, artigu 32 hatete, kona-ba direitu votu ba eleitór sira ba suku ne'ebé sira resenseia ba, depois mós iha alterasaun ba iha dekretu lei ida ne’e 4/2018 altera atu responde ba iha issue sira ne'ebé deklarasaun mudansa rezidénsia mós ko'alia kona-ba asisténsia ba iha maluk defisiénsia sira tenke perante fiskais sira iha sentru votasaun.

Nia dehan, oinsá mak atu fasilita maluk ambulante sira, liuliu ba iha HNGV iha ninia prosedimentu ne'ebé tenke kumpre, atu vota iha fatin sira ne’e tenke aprezenta naran mai iha STAE loron 10 antes ba eleisaun, tuir lei hatete.

Tanba ne’e, depois dekretu lei ne’e hetan ona alterasaun koordena hodi enkamina kedas karta ba iha Ministériu Justisa ho parte ospitál mós parte ne’ebé toma konta husi doutór ho médiku hodi enkamina kedas ba STAE husi ospitál nasionál no mós referénsia sira, nune’e mós inklui ba pasiente sira.

Lista ne’e, mai depois sidadaun ka eleitorál ruma husi lista ne’e mak alta ona ne’e tenke entrega ba iha ninia suku ne'ebé nia mai, maibé lista ne’e mak mai, ba maluk ne'ebé foin baixa tenke submete ba iha sira nia eleitorál.

Nia dehan, ba iha prosesu eleisaun ninia mekanizmu tenke define iha lei, tanba ne’e mak iha esforsu atu garante partisipasaun ba preokupasaun sira atu responde tenke garante ninia prosesu tanba tenke justifika ho lei no tenke kumpre ka lae bazeia ba dekretu lei.

Prizioneiru Moras Mentál 11 La Tuir Votasaun

Iha eleisaun antesipada ne’e prizioneiru iha prizaun Bekora identifikadu ema moras mentál hamutuk 11, ne’e duni labele fó direitu votu.

Diretór Prizaun Bekora, João Domingos hatete, prizioneiru sira ne’ebé hela iha prizaun ne’e maski dadur, maibé sira hanesan sidadaun iha direitu atu ezerse nia funsaun.

Iha prizaun Bekora prizioneiru hamutuk 612, husi totál ne’e ema estranjeiru 18, nune’e timoroan ne’ebé tuir eleisaun hamutuk 594, husi númeru ne’e ema 11 mak sofre moras mentál, tanba ne’e labele tuir votasaun.

Lígia Noronha | Independente