PPN Fó Pose Ba Membru Komisaun Inkéritu Parlamentár

DILI, (TATOLI) – Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN), Arão Noe, segunda ne’e fó ona pose ba membru Komisaun Inkéritu Parlamentár (KIP) ne’ebé kompostu husi membru nain 11 deputadu efetivu ho prezidente komisaun mak deputadu Antoninho Bianco (bankada FRETILIN), deputadu Adriano do Nascimento (PD) hanesan Vise Prezidente no deputada Maria Anabela Savio (FRETILIN) hanesan Sekretária.

Iha biban simu pose ba membru KIP, inklui membru suplente sira iha deklarasaun formál katak sei laiha konflitu interese ho relasaun objetu husi inkéritu ne’e.

Hafoin simu pose, membru KIP halo kedan reuniaun dahuluk ne’ebé prezide husi Prezidente KIP rasik hodi ko’alia kona-ba planu ba oin.

Inkeritu parlamentár ne’e bazea ba pedidu bankada opozisaun Frente Revolusionária Timor-Leste Independente (FRETILIN) ne’ebé submete ona rekerimentu inkéritu parlamentár ba projetu hamutuk 142 ho montante milliaun $345 ne’ebé Konsellu Administrasaun Infraestrutura aprova iha 19 jullu 2017.

Aprezentasaun rekerimentu ne’e husi xefe bankada FRETILIN, Aniceto Guterres, liuhosi intervensaun iha plenária 7 setembru hafoin PN aprova finál globál Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2018, ho intensaun atu investiga projetu hirak ne’e tuir lei ka la’e molok governu halo pagamentu.

Tuir bankada FRETILIN asinatura ba projetu hirak ne’e viola lei aprovizionamentu no lei jestaun finanseiru, tanba momentu ne’ebá iha períodu governu jestaun, nune’e proibe asina kontratu ho kampañia sira.

Entretantu, membru KIP 11 kompostu husi deputadu husi bankada FRETILIN nain haat, deputadu bankada Kongresu Nasionál Rekonstrusaun Timor (CNRT) nain tolu, bankada Partidu Libertasaun Populár (PLP) nain rua, Partidu Demokrátiku (PD) no Kmanek Haburas Unidade Nasional Timor Oan (KHUNTO) nain ida.

Tuir lei parlamentu 4/2009 kona-ba rejime jurídiku inkéritu parlamentár iha artigu 6, kompeténsia PPN rona deliberasaun husi reprezentante bankada parlamentár sira hodi fiksa númeru ba membru komisaun, observa prinsípiu ne’ebé previstu iha númeru ne’e, fó pose no determina prazu realizasaun inkéritu.

Iha pontu ikus artigu 6 hateten prezidente ba komisaun inkéritu parlamentár ne’e obrigatoriamente dezignadu entre reprezentante bankada parlamentár ne’ebé sai rekerente ba inkéritu ne’e.

Jornalista: Julia Chatarina | Editora: Rita Almeida

Imajen: Votasaun finál globál proposta lei Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2018 iha uma fukun Parlamentu Nasionál. Imajen António Goncalves