DILI, (TATOLI) - Sentru Lojístika
Nasionál (CLN, sigla iha portugés) sei halo intervensaun merkadu liuliu ba foos
tonelada hamutuk 1800 iha territóriu tomak iha finál fulan ne’e to’o novembru.
“Munisípiu ida pur volta tonelada
120, signifika besik 42 mil saka. Agora, ami hein hela prosesu orsamentu ne’e
se sistema loke ona ami iha ona mina, ami halo kedas ona intervensaun”,
Prezidente CLN, Augusto Junior, afirma tersa ne’e iha Bebora.
Intervensaun merkadu ne’ebé halo
ne’e ho objetivu maka halo presu foos fila tiha ba normál, tanba iha fatin
balun sa’e maka’as.
“Seidauk tan ho ameasa ida agora
alerta el-niño mai, kuandu ho ameasa ida ne’e hakarak ka lakohi tama natál
presu sei sa’e maka’as, tanba ne’e maka ami halo ona pedidu ida ba ami-nia
Ministru Agio Prereira hetan ona aprovasaun, se laiha probelma iha fin fulan
ne’e ou inísiu novembru ami sei bá Vietname para hatama tan foos pur volta
tonelada rihun 12” ,
informa.
Sobre importa tan foos ne’e atu
haree no sukat tanba alerta el-niño ne’e naruk liu husi fin setembru 2018 to’o
juñu 2019 nomós atu tama bá natál no tinan foun.
“Bainhira tama iha natál no tinan
foun presu iha Timór sempre sa’e tanba demanda ne’e boot tebes no anu letivu
edukasaun ne’e komesa iha janeiru no merenda eskolár presiza foos entaun
presiza hatama”.
Aleinde ne’e iha iklima Timór
nian iha finál tinan sempre udan boot entaun CLN tenke apoia ba Ministériu
Solidariedade Sosiál no Inkluzaun hanesan rezerva ida bainhira dezastre ruma
akontese halo kedan atuasaun. Situasaun ida ne’e halo CLN presiza urjentemente
hatama foos tonelada 12.000.
CLN halo tiha ona observasaun iha
país tomak hatudu rezultadu negativu uitoan katak foos iha munisípiu sira sa’e
mas área rurál sa’e maka’as liu to’o dólar 18.
“Tanba ne’e maka hanesan Sentru
Lojístika Nasionál, referénsia iha nasaun barak hatudu normalmente sentru
lojístiku tenke iha rezerva estoke mínimu 70% husi konsumu nasionál, tanba se
ko’alia kona-ba normaliza presu, maibé ita-nia estoke ne’e lasufisiente entaun
importadór sira bele halimar presu iha merkadu tanba kalkula ona ita halo
intervensaun karik dalaida, rua de’it entaun banhira hanesan ne’e sira hasa’e
kedan presu molok ita hatama foos mai folin aas tiha ona. Ida ne’e maka hakarak
ka lakohi sentru lojístiku mínimu iha rezerva sufisiente”.
Antes ne’e MTKI halo intervensaun
merkadu ho nesesidade bázika sira seluk, maibé hafoin análiza katak populasaun
ladún interese ba sasán seluk no foku liu ba foos, entaun sei halo intervensaun
ba foos de’it.
Jornalista: Maria Auxiliadora | Editór:
Manuel Pinto
Sem comentários:
Enviar um comentário