Introdusaun
Durante
2016, Governu Timor-Leste kria Komisaun
Reforma Fiskál ida (KRF), ne’ebé lidera hosi eis deputada Fernanda
Borges, atu hakerek fali Timor-Leste lei sira taxa nian ho objetivu atu hadi’ak
konformidade no kreximentu reseita nian. KRF ne’e foka ba reforma lei no
prosedimentu aduaneiru nian, no estabelese Impostu ba Valor Akresentadu, no
kria pájina
web ida iha website Ministériu Finansa ho komunikadu imprensa no
ezbosu lei sira.
Iha
5 Agostu, Komisaun publika sai anúnsiu ida
iha nia pájina web katak komisaun ne’e “prontu ona hodi halo konsultas hodi
simu komentáriu husi setór privadu sira,” ne’ebé tenke hatama ho prazu to loron
15 Agostu. KRF publika ezbosu sira kona-ba Lei IVA
(Portugés no Ingles) no kódigu
prosedimentu aduaneiru nian, no alterasaun ba Kódigu
Prosedimentu Tributaria nian iha Portugés.
Submisaun
La’o
Hamutuk la fó tempu barak ba asuntu ida ne’e, no ami la’ós peritu kona-ba
impostu nian, maibé buat barak ne’ebé ami previa tiha
ona hosi reforma fiskál
ne’ebé sala dalan iha 2008 sai tiha realidade. Maske nune’e, ami hare
katak KRF no Governu preokupa liu ho investidór rai
li’ur no esportador sira duke maioria povu Timor-Leste ne’ebé sei
kiak, no sira kontinua falla atu halo esforsu sira ne’ebé sériu atu sai hosi
dependénsia ba esportasaun petróleu, tanba ne’e ami hanoin katak ami tenke halo
komentáriu ruma. Ami hakerek submisaun
ida kona-ba proposta lei Impostu ba Valor Akresentadu (IVA) iha loron
15 Agostu, hodi fó atensaun maka’as ba asuntu sira tuir mai ne’e:
Timor-Leste
tenke investe uluk molok kolleita, tanba iha ema uitoan de’it mak iha osan
nato’on atu selu taxa boot no ita nia ekonomia ohin loron ne’e la sustentável.
Lei
IVA ida ne’e seidauk promove justisa ekonomia, tanba ema kiak sira sei selu
taxa ne’ebé hanesan ho ema riku sira. Ema riku sira no emprezariu ne’ebé iha
osan barak tenke selu barak.
Lei
tenke ajuda kompetisaun produtu lokál ho sasán importasaun. Partikulármente,
ita nia setór agrikultura presiza protesaun.
Lei
labele taka oportunidade ba ema kiak sira atu hadi’ak sira nia moris ka lei
labele tau todan ida ne’ebé la tama ulun ba negosiante ki’ik sira.
Lei
tenke halo klaru ba konseitu sira hanesan fronteira maritima, atividade
petróleu iha tasi laran, tranzasaun la’ós ho osan tahan, vendedór sira iha
merkadu no negósiu sira ne’ebé ki’ik tebes, akordu merkadu livre, viajen
internasionál no mós area sira seluk.
Fornesedór
ba servisu edukasaun no saúde tenke hetan insensaun hosi IVA.
Mudansa
nivel impostu nian tenke presiza asaun Parlamentár ida ne’ebé espesífiku.
Dokumentu (bele
Tetum ka Portugés)
Analiza no
komentáriu
La'o Hamutuk
nia submisaun ba Komisaun Reforma Fiskál kona ba Ezbosu Lei Impostu ba Valor
Akresentadu (IVA), 15 Agostu 2016
La’o Hamutuk
Sem comentários:
Enviar um comentário