Tan Kabualdi, Arao Konsedera Tribunal Halo Politika

DILI - Deputadu Arão Noe Amaral hosi Bankada CNRT, konsidera tribunal prosesa kazu ne’ebé Ministériu Públiku notifika atuál Ministru Turismu Kultura, Francisco Kalbuadi Lay ho eis Vise Ministru Solidariedade Sosial (MSS), Jacinto Rigoberto nu’udar arguidu,  ne’e tribunál komesa halo ona polítika.

Tuir Arão, haree ba iha lei Kódigu Penal artigu 110, númeru 1, alinea D ne’e tuir lolo’os  labele ona tanba liu ona prazu.

Maibé Arão  dehan, bainhira tribunál hakarak aprova hodi prosesu judisial ne’e signifka katak tribunál mós komesa halo polítika  tanba besik ona eleisaun jerál  2017.

Juiz ho Prokurador sira servisu tenke haree ba tempu ne’ebé iha, tanba ne’e kuandu haré ba kazu ruma kuandu hakarak avansa ba tribunál tenke prosesa lalais labele liu ona nia tempu fóin maka atu aselera ida ne’e viola ona lei.

Deputadu Komisaun A trata Asuntu Lei iha Parlamentu Nasionál ne’e hatutan, bazeia ba artigu 23 Lei Angareasaun dos Partidu Polítiku nia moldura Penal ne’e kuandu viola sistema agariasaun dos fundus maka pena minimu 2 a masimu 6 anus, multa karik minimu 15 masimu 50 mill ho moldura ne’e mak liga ba artigu 110 lei kódigu    penal , numeru 1 alinea D tanba ne’e moldura penal ne’e 4 anus, se liu tinan 4 ona labele iha ona prosesu judisial.

Kazu angareasaun de fundus partidu CNRT ne’e hahú iha dia 12 de maio 2012, tuir lolo’os  to’o iha dia 12 de maio 2016 tinan 4, maibé despaixu Juiz nian iha dia 13 de Juñu.

“Liu ona fulan ida foin atu Juiz sira foin atu aprova ba prosesu judisial ne’e maka ami kestiona tanba saida maka agora foin atu prosesa, ha’u haree Tribunál sira mós komesa halo polítika  tanba besik ona eleisaun jerál ,”dehan Deputadu Arão Noe Amaral ba Timor Post iha Parlamentu Nasionál, Segunda, (17/10).

Arão  hatete, haree ba kestaun ne’e hamosu dúvida boot kona-ba servisu tribunál nian.

“Ha’u preokupa maka ema balun tama hela iha kadeia ne’ebá asves balun la sala ida, tanba ho konflitu de interese, tanba ne’e hatudu ona ba hau katak hau duvidas tanba durante ne’e tribunál iha buat balun ladun los iha ne’ebá,”tenik nia.

Alende ne’e hatan mós ba hanoin balun huis Públiku katak, Prazu ba tempu Kalbuadi nian ne’e kompeténsia Tribunál nian la’os deputadu, tanba ne’e nia dehan,  kompeténsia Tribunál Sim, mais tenke tuir lei no konstituisaun, la’os kompeténsia atu halo tuir hakarak de’it.

“Ita estadu de direitu iha artigu 1 hatete ona katak ita hotu tenke servisu tuir lei no konstituisaun la’os tuir gostu ida-idak nian,”dehan nia.

Nia hatutan, durante ne’e ema hotu kestiona konaba Funsionamentu servisu Parlamentu, Prezidente Republika no Governu mais Tribunál la’e, maibé ne’e lalos tanba ema hotu tenke servisu bazeia ba lei ne’ebé iha kuandu lalos ema hotu iha direitu atu kestiona.

“Ami kontra iha Tribunál nia funsaun ne’ebé servisu tuir hakarak de’it ne’e, kuandu tuir hela baze legal ne’e oin seluk,”Arão hakotu.

Kompeténsia Tribunal

Entretantu Judisiáriu System Monitoring Program (JSMP), husu ba polítiku na’in sira atu labele intervein justisa, tanba kazu ne’e atu liu ona prazu ka la’e ne’e kompeténsia tribunál nian atu deside.

           

Maske nune’e, Diretór JSMP, Luis Sampaio mos rekoñese, tuir lei kódigu penál artigu 110 hatete, 1. Prosedimentu kriminál extinge, tanba preskrisaun, kuandu, hahú iha momentu ne’ebé ajente prátika  krime, liu tiha ona prazu sira tuir mai ne’e:

a) Tinan 20, kuandu kona-ba krime punivel ho pena prizaun ho limite másimu aas-liu tinan 12;

b) Tinan 15, kuandu kona-ba krime punivel ho pena prizaun ho limite másimu liu tinan 7 maibé la to’o tinan 12;

c) Tinan 8, kuandu kona-ba krime punivel ho pena prizaun ho limite másimu aas-liu tinan 3 maibé la liu tinan 7;

d) Tinan 4, iha kazu sira seluk. 2. Kuandu lei estabelese alternative 47 ba krime ida pena prizaun ka pena multa, ida uluk maka sei konsidera ba artigu ida-ne’e nia dispozisaun.

Tanba ne’e nia haktuir, JSMP labele fó komentáriu  ba prazu legál sei relevante ou la’e  tanba hosi klasifikasaun ne’ebé iha kazu sira ne’e ida-idak ho nia preskrisaun keta-ketak.

Maibé ba kazu ne’e bele tama kategoria prazu remata tanba haré  ba artigu 236 krimi obstrusaun ba liberdade atu hili, ne’ebé Ministériu Públiku akuza nia durasaun tempu tinan tolu. Signifika prazu remata ona.

Maske nune’e tribunál maka bele hatene tanba keta halo, investigasaun ne’e lao ona hodi konklui, mais prosesu julgamentu maka tarde. tan ne’e,  kestaun sira hanesan ne’e presiza haré  didi’ak.

Maibé argumentu sira hanesan ne’e, bele aprejenta iha tribunál, hodi tribunál bele halo avaliasaun ho apresiasaun ba nia relevansia hosi argumentu legál sira ne’e.

“Ne’e los karik hanesan ne’e duni, maibé husik tribunál maka iha kompeténsia hodi hala’o avaliasaun, polítiku sira labele korta netik nune’e bele evita kestaun ida ema bolu halo intervesaun ba servisu judisiáriu ninian, tan iha kazu maske mai ho deklasaun sira hanesan ne’e, maibé tribunál maka iha kompeténsia hodi avalia prosesu refere,”dehan Luis Sampaio iha nia servisu fatin Kolmera, (14/10).

Luis husu ba mamebru parlamentu sira atu atu intregra kazu ne’e ba Tribunál maka deside, deputadu ou polítiku sira tenke evita atu komentáriu ne’ebé maka bele influensia ba prosesu kazu ne’ebé maka sei la’o hela.

Kestaun sira ne’e bele kalia ho advogadu ho defeza atu defende iha tribunál. Se kazu ne’e prazu liu ona Tribunál sei absolve arguidu sira hosi kazu ne’e.  (max/rio)

Timor Post