IMPAKTU MIGRASAUN PASIENTE, KORIDOR SAI ALTERNATIVU HNGV

Diretor Klinika Hospital Nacional Guido Valadares (HNGV), Flavio Brandão informa, impaktu husi migrasaun pasiente, husi munisípiu mai iha HNGV, halo HNGV hili koridor sai hanesan alternativu akumula pasiente sira.

“Pasiente toba iha koridor ne’e ema barak maka koalia, ema barak maka koalia konabá kama ne’ebé maka kada vez pasiente sira mai toba to’o iha level koridor ne’e ita mós tenki hanoin katak migrasaun ema husi munisípiu sira mai Díli ne’e kuaje makaas la halimar, ita nia HNGV mós iha tempu ona presija upgrade, tenki amenta fasilidade hanesan kama no buat hotu-hotu, ita kontinua hanesan hela tinan 5 ou 10 ba kotuk otomatikamente kama ne’e tenki loke, kuandu espasu seidauk iha maka koridor sai alternativu ida,” Flavio Brandão ba jornalista iha ninia knaar fatin HNGV-Díli, Sesta (17-02-2017).

Nia esplika katak, la’os katak pasiente sira ne’ebé toba iha koridor ne’e la hetan asistensia, maibé sira hotu-hotu hetan asistensia tuir Governu no HNGV ninia forsa, nune’e atu halo prevensaun para pasiente husi munisípiu labele mai bou hamutuk iha HNGV, pasiente no sidadaun rasik maka tenki tau konfiansa ba sira ninia hospital referal sira, liu-liu hospital referal Maliana, Baucau, Maubisse, Suai no Oe-Cusse.

“Tanba ita nia Governu halo esforsu boot ona hodi tau médiku espesialista iha ne’ebá no kuaje fatin hira ne’e iha ne’ebá hotu ona, ita nia hospital referal hanesan Maliana, Baucau, Maubisse, Suai no Oe-Cusse ne’e iha ray-x, laboratorium no médiku sira, nune’e ita mós tenki tau ita nia konfiansa iha ne’ebá,” dehan Diretor Klinika HNGV.

Nia akresenta katak, karik hetan referal ou rujukan dehan mai halo tratamentu iha HNGV maka bele mai, mais karik hotu-hotu diretamente mai HNGV, entaun otomatikamente load case ou kazu ne’ebé maka iha ne’e amenta, entaun ninia alternativu maka pasiente balun tenki tau iha koridor.

“Ita kuandu haree didiak fila-fali pasiente ne’ebé maka mai baixa iha HNGV tau sira nia naran no hela fatin ne’e sira tau iha Díli laran de’it, mais ita check didiak ne’e ema sira ne’e mai husi Ainaro, Suai, Lospalos, Baucau no selu-seluk tan, artinya sira la iha konfiansa ba hospital ne’ebé maka tau tiha ona iha ne’ebá,” tenik Flavio Brandão.

Nia realsa katak, loloos ne’e pasiente no sira ninia familia sira tenki konfia ho hospital referal ne’ebé maka Governu estabelese tiha ona, sira tenki konfia esforsu Governu ninian halo ona kontratu no lori ona médikus, espesialista sira ba to’o iha level ida rejional ninian, tanba iha nasaun barak la halo hanesan ne’e. ves

Jornal Nacional Diário