AMI LA HAKIDUK

DILI - Maske  Austrália rezeita juridisaun ne’ebé Timor-Leste aprezenta ba Tribunál Permanente Arbitrajen (TPA), Haia-Olanda, maibé Xefe Negosiadór Prinsipál, Kay Rala Xanana Gusmão promete sei luta to’o mate ba soberania tasi nian.

Xefe Negosiadór Prinsipál ba Kazu Fronteira Marítima, Xanana Gusmão sente trsite tanba Austrália kontinua lakohi negosia fronteira marítima ho TL.

"Timor sei luta to’o mate. Ami la hakiduk. Ami la mai iha Haia hodi husu favor no tratamentu espesiál. Ami mai hodi husu ami-nia direitu iha lei internasionál. To’o ha’u, ne’ebé simu edukasaun iha ai-laran no iha prizaun, kompriende justisa bázika iha sentidu komún, lei hatete katak fronteira entre nasaun rua tenke hela iha dalan klaran entre sira,” Xefe Negosiadór Prinsipál, Kay Rala Xanana Gusmão hala’o abertura iha prosesu konsiliasaun dahuluk, iha Tribunál Permanente Arbitrajen (TPA), Haia, Olanda, Segunda (29/08).

Governu Austrália lakohi tuir opsaun ne’ebé TL hili katak, negosiasaun mak dalan amigável hodi resolve fronteira marítima. “Ha’u tenta ko’alia beibeik ho governu Australianu hodi ami bele ko’alia hanesan belun no rezolve asuntu ne’e, maibé sira kontinua lakohi,” tenik eis PM ne’e.

Xanana dehan, TL halo rekonsiliasaun ho indonézia, no oras ne’e demokrásia buras tebes, TL nia rekonsiliasaun sai modelu rekonsiliasaun, hahú negosia ho fronteira marítima.

Entretantu Diplomata Dinamarka atuál Prezidente Painél ba kazu refere, Peter Taksoe-Jensen mak loke enkontru ne’e, eis-sekretáriu-jerál adjuntu Nasoins Unidas nian ba asuntu jurídiku, no lidera Komisaun Konsiliasaun ne’ebé Timor-Leste solisita.

"Objetivu hosi sesaun públika ne’e mak fó oportunidade ba kada parte hodi aprezenta sira-nia argumentu inisiál ne’ebé ami hein bele avansa, durante konsiliasaun, to’o hetan akordu ida", tenik Taksoe-Jensen ne’ebé Timor Post asesu hosi sapo tl, Kuarta (30/08).

Iha audénsia públika ne’e akompaña hosi Ministru Estadu no Prezidénsia Konsellu Minsitrus, Agio Pereira ho Elizabeth  Expostu.

Iha prosesu konsiliasaun ne’ebé hala’o iha TPA Olanda ne’e lidera hosi Prezidente Painel, Taksoe-Jensen, Advogadu  Timor-Leste hanesan Profesór  Voluchan Lowe no Michel Wood Koong.

Komisaun konsiliasaun ne’e hetan pose iha loron 25 fulan abríl tinan 2016, ne’ebé lidera hosi Peter Taksøe-Jensen (Dinamarka).

Nune’e mós membru sira mak hanesan Dr. Rosalie Balkin (Austrália), Hakim Abdul G. Koroma (Sierra Leone), Profesor Donald McRae (Kanada no Nova Zelandia), no juiz Rudiger Wolfrum (Alemaña).

Purtantu, Ministra Negósiu Estranjeiru Austrália, Julie Bishop ne’ebé Timor Post asesu liu hosi The Sydney Morning konsidera TPA laiha juridisaun kona-ba disputa fronteira marítima.

“Ami sei dehan, komisaun ne’e laiha juridiksaun hodi halo no rona kona-ba disputa frontreira marítima,” dehan Bishop hamutuk ho Prokuradór George Brandis.

Bishop dehan, Austrália bele tuir komisaun konsiliadóra sira, maibé komisaun ne’e iha jurikdisaun kona-ba disputa fronteira marítima.

Bainhira komisaun ne’e ikus mai iha juridisaun hodi rona kona-ba disputas frontreira marítimas, entaun relatóriu finál kona-ba kazu ne’e la kesi ida,” tenik Bishop.

Sesaun konsiliasaun ne’e sei kontinua iha loron Kuarta (31/08), nune’e deside kompeténsia, ne’ebé sei deside hosi Austrália.

Iha sesaun kontinuasaun ne’e taka ba públiku, bainhira Austrália kontinua rezeita prosesu obrigatóriu ne’e, entaun TPA sei adia preokupasaun Austrália nian.

Timor-Leste hili dalan konsiliasaun, tanba bazeia ba konvensaun internasionál (UNCLOS) katak resolve disputa frontreira marítima ho liña klaran (Median Line), maibé Austrália to’o oras ne’e kontinua defende lei antigun kacontinental self.

Austrália sai hosi prosedimentus disputas fronteiras marítimas tuir lei internasionál iha tinan 2002, hela de’it fulan Timor ukun an.

Prosesu hahú 1970

Entretantu Primeiru Ministru RDTL, Rui Maria de Araújo, afirma, prosesu ne’e Timor Leste lori to’o iha Tribunal atu klarifika posizaun Timor Leste ninian kona-ba lansa dokumentu hodi re-indikasaun ba fronteira maritima atu ema hotu bele hatene prosesu ne’e mai kedas hosi tinan 1970.

“Objetivu prinsipal lansa dokumentu kona-ba ita nia pozisaun, ne’e atu hatudu klaramente katak, ita nia prosesu re-indikasaun ba Fronteira Maritima ne’e mai kedas husi 1970 la’ós  foin mak agora,” esplika PM Rui iha Salaun MNEK, Pantai Kelapa, Segunda (29/08). 

PM Rui fi’ar katak, direitu internasionál, hosi aprezentasaun ne’ebé advogadu TL nian halo, kuandu nia trasa mapa sira ne’e, trasa fo baze ba prinsipiu direitu internasionál ninia, tanba ne’e TL iha komfiansa katak, direitu internasionál mak tenki sai baze ba negosiosaun atu delimita TL nia fronteira.

Kuandu uluk iha tinan 1974 uainhira ASDT depois transforma ba FRETILIN ko’alia ba mundu tomak katak, Timor Oan sira iha dereitu ba auto determinasaun ka ba Indenpendensia.(vas/gus)

Timor Post