DILI, (TATOLI) – Diretór
Jerál Peska Ministériu Agrikultura no Peska (MAP), Acácio Guterres, hatete
volume sirkulasaun peska ilegál iha tasi-mane aumenta ba beibeik, maibé to’o
ohin loron susar uitoan atu kombante.
“Loron ida bele 30 to’o 50
hanesan ne’e iha tasi-laran ne’ebá no barak liu mak ita haree ró ne’e sai husi
Bali, mai iha ne’e fulan ida ka rua depois filafali bá. Ida ne’e ró ida
rejistadu iha nasaun ne’ebé iha, ita bele haree iha monitor, mas durante ne’e
ita seidauk haree ba ró ne’ebé larejista ne’e tanba latama iha programa monitoring,
ne’ebé ita lahatene loloos ró hira mak iha ne’ebá?”, Acácio haktenik iha
Komoro, ohin.
Nune’e esforsu ne’ebé halo
atubele elimina peska ilegál ida ne’e iha futuru maka prezisa serbisu hamutuk
ho ajénsia Governu nian liuliu aumenta ekipamentu ba komponente Navál ho
Polísia Marítima para bele kontrola iha tasi-mane.
“Impaktu husi peska ilegál ne’e
mak to’o ohin loron ita lahatene ró ne’e kaer ikan saida, ita-nia ambiente
tasi-laran ne’e oinsá tanba ró ilegál mai ne’e iha intensaun ladi’ak, uza
materiál sira ne’ebé iha lei proibidu entaun ita lakontrola”.
Nune’e rikusoin iha tasi-laran
nia benefísiu barak liu ba de’it iha ró ilegál sira, tanba peskadór lokál
labele hakail ikan iha kosta súl tanba laiha meiu atubele bá to’o fatin ne’e.
“Ekonómikamente ita la’ós lakon
de’it osan, maibé haree husi meiu-ambiente mós bele fó impaktu tanba sira lori
ferramenta peska ne’ebé ladi’ak ba ambiente, entaun estraga hotu no ida ne’e
mak kondisaun ita-nian”.
Dirijente ne’e afirma diresaun
jerál sei kolabora ho instituisaun relevante para haree oinsá mak luta peska
ilegál ne’e.
“Ami hein hela orientasaun husi
ministru para haree ba dezenvolvimentu peska bá oin liuliu kombate peska
ilegál. Bainhira iha ona orientasaun ministru para prepara orsamentu ita sei
halo planu para oinsá kombate peska ilegál nomós koopera ho nasaun viziña sira
hamutuk hodi kombate”.
Jornalista: Maria Auxiliadora | Editora:
Rita Almeida
Imajen: Peska ilegál. Foto/google.
Sem comentários:
Enviar um comentário