Eis
Primeiru Ministru nain rua, Mari Alkatiri ho Kay Rala Xanana Gusmão mak bele fó
solusaun ba osan pensaun vitalisia ne’ebé eis titulares, eis deputadus no eis
membru Governu sira simu kada fulan, tanba sira nain rua mak kaer Parlamentu
Nasional no Governu.
Eis
deputadu Manuel Tilman hatete katak, Xanana Gusmão ho Alkatiri mak bele manda
Parlamentu Nasional hodi halo proposta lei ida atu muda tiha lei pensaun
vitalisia ne’e.
“Atu
rezolve pensaun vitalisia ne’e, desizaun polítika la’os jurídiku. Se desizaun
polítika ida rai ida ne’e hakarak muda lei ne’e aban, bele hela, tanba ema nain
rua deit mak bele deside buat ne’e, Xanana ho Alkatiri,” dehan Manuel Tilman ba
jornalista sira Sabadu (05/9) iha nia kna’ar fatin Hotel Beach Garden Dili.
Nia
hatutan, Xanana ho Alkatiri deside ona hari’i ZEESM hodi gasta orsamentu
miloens, no lufu lafu polítika ba deslutu nasionál, sira nain rua bele tu’ur
hamutuk haree kestaun pensaun vitalisia ne’e.
“Sira
nain rua bele tu’ur hamutuk agora ho bankada Parlamentar rua (CNRT ho
FRETILIN), sira bele muda tiha lei ne’e, la persija fera ulun fatuk, maibé
tanbasa mak sira nain rua labele halo buat ne’e,”relata Tilman.
Jurista
ne’e haktuir, sira nain rua halo desizaun polítika ida hodi haruka bankada CNRT
ho FRETILIN atu hatama proposta lei ida ba Parlamentu Nasionál hodi hadi’a tiha
lei pensaun vitalisia ne’e.
“Lei
pensaun vitalisia ne’e, kuandu mosu mai, ha’u se iha Parlamentu hanesan
Prezidente Komisaun Ekonomia e Finansas. Iha tempu ne’eba ne’e, ho duni Dr.
Lu-Olo ko’alia buat ne’e, maibé lei be’e ba deit asembleia konstituinte, la’os
halo ba deputadus hot-hotu,”katak Manuel Tilman.
Maibé
Tilman esplika, iha tempu ne’eba ne’e, asembleia konstituente transforma tiha
ba primeiru Parlamentu, no iha momentu ne’eba, jurista balu dehan, lei ida ne’e
tenke ba duni pensaun vitalisia ne’e, karik iha lei seluk mak bele hapara.
“Maibé
hapara ba oin, la’os hapara ba kotuk. Entaun iha tempu ne’eba ne’e, Prezidente
Lu-Olo mak hakarak ida karik, ami altera tiha kedas iha primeiru Parlamentu
katak, lei ne’e tau deit ba asemleia konstituente,”dehan Tilman.
Maibé
asemleia konstituente hotu, sira reboga tiha lei ne’e, hodi halo tiha fali lei
foun ida ba deputadu sira. Tilman dehan, tuir regra lolos ne’e, deputadu sira
ne’ebé mak atu hetan pensaun vitalisia ne’e, so deputadu sira ne’ebé mak hetan
mandate dala rua tutuir malu.
Prezidente
Partidu KOTA ne’e afirma, pensaun vitalisia ba deputadu sira ne’e, tenke iha
kritéria ida katak, deputadu ida so bele simu pensaun vitalisia, bainhira nia
kompleta ona tinan 60, bainhira nia tinan seidauk kompleta ida ne’e mak Maromak
bolu ona nia, laiha ona Direitu atu simu pensaun vitalisia.
Maibé
Tilman dehan, deputadu sira laiha direitu atu manan osan pensaun vitalisia
100%, sira so iha direitu ba 70%.
“Ha’u
bele halo lei ida ohin, aban lori ba Parlamentu kona-ba ida ne’e (pensaun
vitalisia), maibé katuas Xanana ho Alkatiri halo tiha reuniaun ho CNRT no
FRETILIN, konkorda tiha, ha’u bele ba tulun halo lei ida kona-ba pensaun
vitalisia ne’e,”relata Tilman.
Nia
mós la kokorda atu halakon pensaun vitalisia ne’e, tanba pensaun vitalisia
ne’e, iha nasaun hot-hotu iha, maibé Tilman konkorda atu redus pensaun
vitalisia ne’e.
“Ita
nian pensaun ne’e bo’ot liu ona, ema bele ho tinan 20 deit mós, simu ona
pensaun vitalisia, tanba ne’e mak povu mós dehan katak ladi’ak ne’e,”esklarese
Manuel Tilman.
Nia
mós lamenta katak, kritéria pensaun vitalisia ida fulan 42 deit, iha ona
direitu ba pensaun vitalisia, ida ne’e lalos. Entaun Tilman dehan, pensaun
vitalisia ne’e, halo ema baruk atu halo servisu, tanba fulan fulan nia simu
hela osan bo’ot ne’e.
Carrascalão
Konsidera La Justu
Iha
parte seluk, eis Vise Primeiru Ministru, Mario Viegas Carrascalão konsidera
Pensaun vitalisia ne’ebé eis titulares, deputadus no eis membru Governu sira
simu kada fulan ne’e la justu, tanba ema ida iha direitu atu simu osan pesanu
vitalisia 100%, maske nia idade foin mak 20 resin.
Eis
Vise Primeiru Ministru, Mario Viegas Carrascalão hatete katak, nia la aseita
kuandu atu halakon pensaun vitalisia ne’e, tanba ida ne’e hanesan direitu ema
ida nian, tanba nia gasta ona nia tempu durante tinan hira nia laran hodi
servisu iha Governu ka Parlamentu Nasional.
“Kuandu
ita hasai tiha, ha’u haree husi aspeitu sosial ne’e lalos, maibé pensaun
vitalisia ema simu 100%, ne’e kazu uniku iha mundu, tanba kuandu simu osan
pensaun vitalisia ne’e, tenke koresponde ba osan ne’ebé ita deskonta,”dehan
Carrascalão ba jornalista sira iha Hotel Timor Dili, Kinta (03/9).
Maibé
Carrascalão dehan, kuandu ema simu osan ida ne’e, nia tenke halo servisu rum
aba Estadu, labele hela deit iha uma hodi toba deit, kada fulan ba simu pensaun
vitalisia, ida ne’e lalos ona.
“Bele
troka deit subsidiu ne’e ho reintegrasaun, ezemplu sei mak hetan mandatu dala
rua, nia bele hetan 80%, maibé kuandu hetan mandate ida deit, nia hetan deit
50%,”relata Carrascalão.
Nia
haktuir, durante ne’e povu kontinua lamenta maka’as kona-ba pensaun vitalisia,
ba eis titulares, deputadus no eis membru Governu sira, maibé pensaun vitalisia
ne’e, iha mundu hot-hotu iha, problema iha Timor Leste ne’e, tanba kritéria no
pensaun vitalisia ne’e hatete katak, simu to’o mate.
Nia
dehan, ema ida ho idade tinan 18, derpente nia ba sai deputadu ona, entaun liu
tiha tinan 5, ema ne’e foin kompleta tinan 23.
“Ho
tinan 23 ne’e mak nia hetan ona pensaun vitalisia, nia simu osan to’o mate, ida
ne’e buat ida ke lajustu. Tanba ne’e mak ha’u hatete katak, kestaun
kritéria,”lamenta Carrascalão.
Nia
haktuir, deputadu sira ne’e, la’os dehan katak labele hetan pensaun vitalisia,
maibé tenke muda fali ba kompensasaun ida.
Carrascalão
akrsenta, iha ema balu hatete katak, pensaun vitalisia ne’e, hanesan subsidiu
de reintegrasaun.
Carrascalão
hatutan, lei pensaun vitalisia ne’e, kria husi tempu asembleia konstituente
nian. Iha tempu ne’eba ne’e, atu fó deit ba ema sira ne’ebé mak halo
konstituisaun.
Maibé
depois tanba asembleia konstituente ne’e transforma automatikamente, entaun lei
ida ne’e mós, transfere ba Parlamentu Nasional, entaun nia konsekuensia mak sai
hanesan ohin loron.
“Ita
laiha kritériu reforma ba deputadu no membru Governu sira, entaun ida ne’e
korupsaun bo’ot, ha’u la kolabora ho korupsaun. Kuandu ita hatama draf ba atu
halo revizaun, ne’ebé atu hadi’a lei kona-ba pensaun vitalisia nian ne’e,
hanoin katak, ida ne’e buat ida ne’ebé ke, manan tiha ona,”katak nia.
Carrascalão
afirma, osan pensaun vitalisia ne’ebé durante ne’e nia simu, nia la utiliza ba
nia an, maibé selu fali ba ema nain sia ne’ebé besik liu nia.
Carrascalão
mós konsidera pensaun vitalisia ne’e, hanesan rai rahun ida hodi taka ema nia
matan atu haluha tiha problema bo’ot sira ne’e.
Nia
haktuir, kazu pensaun vitalisia ne’e, buat ki’ik oan ida ne’ebé tenke halo
rejumatóriu, tanba maske problema ne’e seidauk bo’ot, maibé loron ruma problema
ne’e sei bo’ot, tanba kada tinan, kontinua aumenta, maibé ema mós kontinua mate.
Carrascalão
dehan, nia fó solusaun ba pensaun vitalisia ne’e katak, tanba sira ne’ebé hetan
tiha ona revizaun ba pensaun vitalisia ne’e, kontinua simu nafatin.
“Se
mak uluk simu tanba nia tama iha asembleia konstituente, sira seluk laiha
direitu tiha ona. maibé ida ne’e Parlamentu sei lakohi, tanba ida ne’e sei
afeita ba sira ne’ebé deside ne’e,”katak Carrascalão.
Nia
reafirma, kestaun osan ne’e, halo nusa mak osan Estadu bele kria defeza iha
nasaun nia laran hodi lori povu ida ne’e labele kiak nafatin deit.
“Buat
sira bo-bo’ot ne’e, ema la kestiona ka haluha tiha. Ezemplu hanesan, mosu kazu,
asesora ida simu US$ 30 mill dolar. Iha asesora Finansas nian ne’e, ema
Timor-oan duni, hela iha Darwin, mas enkuandu mai iha ne’e, nia simu US$ 3 mill
doalr,”tenik nia.
Maibé
Carrascalão dehan, ida ne’e Governu mak laiha korazen, tanba ema sira ne’e
hanesan Timor-oan, maibé dupla nasionalidade ne’e sala bo’ot. Carrascalão
kontinua lamenta katak, durante ne’e, Governu nunka esplika ba povu kona-ba,
saida mak dupla nasionalidade ne’e.
Carrascalão
fó ezemplu katak, hanesan eis Ministra Finansas, Emilia Pires ne’e, nia ema
Banku Mundial, entaun kuandu nia tama iha Governu, nia defende liu intrese
Banku Mundial nian.
“Emili
Pires ne’e, lahatene buat ida kona-ba rai Timor ne’e, buat ki’ik oan ida mós
nia lahatene, tanba nia ba bo’ot iha Australia, fila mai ne’e, sai mista
Timor,”lamenta Carrascalão.cos
Jornal
Nacional