DILI: Ministériu Públiku rejeita
informasaun ne’ebé espalla iha públiku katak deskonfia autór hatama droga,
halai sai ona husi Timor-Leste.
Prokuradór Jerál Repúblika (PJR),
José da Costa Ximenes, rejeita informasaun ne’ebé espalla katak arguidu ba kazu
hatama droga ho inisiál AXP halai sees ona husi Timor-Leste.
“(Nia) la halai tanba Tribunál
aplika medida koasaun proibisaun auzénsia. Nia pasaporte iha hela Tribunál
nia-liman. Nia sidadaun Timor. Nia atu halai ba ne’ebé”, dehan nia, dehan nia
ba jornalista sira hafoin remata enkontru semanál ho Prezidente Repúblika iha
Palasiu Prezidensiál Bairru-Pité, Segunda (06/5).
Nune’e, nia mós rejeita
informasaun kona-ba materiál prima ne’ebé lakon. Antes ne’e materiál deskonfia
droga iha kilograma 250, maibé dadus ne’ebé Ministériu Públiku aprezenta ba
Tribunál hela kilograma 220 no iha kilograma 30 maka lakon.
PJR hateten, faktu ne’ebé
Ministériu alista mai husi packing list materiál ne’e iha kilograma 250, maibé
bainhira halo apreensaun no konfirma fila-fali ai-moruk ne’e ninia naha
purvolta kilograma 220.
“Ida ne’e matéria investigasaun
ne’ebé sei hatene loloos, tanba ne’e la lakon”, tenik prokuradór José.
TR sei Estuda Rekursu Aplikasaun
TIR
Rekursu ba kazu droga ne’ebé sei
iha prosesu investigasaun laran, Tribunál distritál Dili (TDD) haruka ona ba
Tribunál Rekursu (TR), iha loron 3 fulan-Maiu 2019, tuku 17:30 lokraik, hodi
hein desizaun finál.
“Iha rekursu ne’e atu altera ba
prizaun preventiva ka mantein nafatin desizaun husi primeira distánsia nian,”
dehan fonte ne’ebé lakohi fó sai ninia identidade ne’e, iha Dili, horisehik.
Nia dehan, akta husi Ministériu
Públiku no mós defeza nian Tribunál junta hamutuk ona no haruka ona ba TR hodi
hein desizaun finál.
Iha parte seluk, fonte kredivel
husi Tribunál Rekursu mós deklara katak, agora daudaun ne’e rekursu ba kazu
droga Tribunál Distritál Dili haruka ona mai.
Rekursu ne’e iha tiha ona Tribunál
Rekursu hodi hein desizaun husi Prezidente Tribunál Rekursu no ekipa juis sira
seluk.
Antes ne’e, arguidu deklara ba
Polisia no Tribunál katak nia hela iha Bebonuk, maibé tuir identifikasaun husi
Jornál INDEPENDENTE agora daudaun arguidu ne’e la hela ona iha fatin ne’e.
Informasaun ne’ebé diáriu ne’e
rekolla husi ema sira ne’ebé besik autór ne’e katak, kleur ona nia la hela ona
Bebonuk. La hatene klaru agora daudaun ninia rezidénsia loloos iha ne’ebé.
“Besik tinan ida ona nia la hela
iha ninia uma Bebonuk ne’e”, tenik fonte ne’ebé lakohi fó sai ninia identidade
ne’e.
Nune’e, informasaun seluk ne’ebé
hetan hetan fonte besik arguidu katak, dezde akontesimentu kazu ne’e arguidu
mós muda ona ninia rezidénsia ba Bairru-Pité ho ninia oan-feto.
“Depois kazu ne’e mosu nia
sees-aan husi ninia uma,”dehan nia, iha Bebonuk, horisehik.
Nia esplika, arguidu ninia
rezidénsia iha Bebonuk ne’e ninia kaben no oan sira maka hela, maibé nia rasik
nunka ba fatin ne’e.
Nune’e, diáriu ne’e mós tenta atu
identifika hela fatin arguidu nian iha Bairru-Pité maibé la konsege hela.
Entretantu, Advogadu arguidu AAP,
Januario Martins hateten, bainhira polisia identifika, autór ne’e deklara katak
nia hela fatin loloos maka iha Bebonuk.
Defeza arguidu ne’e hatutan,
imposivel ba autór ne’e halai sees husi justisa tanba agora daudaun arguidu
nia-pasaporte ne’ebé uza ba estranjeiru Tribunál prende hotu.
Tanba ne’e, advogadu arguidu AXP
deklara, ninia kliente agora daudaun iha Timor hodi hein prosesu investigasaun
ne’ebé tuir mai.
“Ami nia kliente Tribunál aplika
medida koasaun TIR ho proibisaun ba auzénsia atu nune’e arguidu labele halai
sees husi justisa no hatene nia hela fatin,” dehan nia.
Januário hatutan, agora Tribunál
aplika medida TIR atu nia hela nafatin ne’ebé arguidu fó ba Tribunál no mós
polisia, tanba ne’e dehan informasaun arguidu halai sai la loos.
Entretantu, Polisia Nasionál
Timor-Leste (PNTL) mós dismente informasaun ne’e, maibé la esplika klaramente
paradeiru arguidu ne’e.
“Informasaun autor droga AAP
dehan halai ne’e informasaun ne’ebé la loos,” dehan Segundu Komandante Jerál
PNTL, Komisáriu Mateus Fernandes.
Antes ne’e, PNTL hamutuk ho
Servisu Alfándega sita pakote ai-moruk ne’ebé deskonfia materiál primária ba
produsaun droga ho naha kilograma 250.
Ai-moruk ho tipu Carisprodol
(Physicotropic) kontein ho elementu metafetamine "Crystal Meth" ka
"shabu-shabu kristál" ne'ebé prontu ona atu uza hanesan Narcotics.
Ai-moruk tipu Carisprodol
(Physicotropic) bele hatama bainhira iha autorizasaun husi Ministériu Saúde,
tanba uzu ai-moruk ne’e la kontrola husi doutór bele fó efeitu negativu ba
saúde hanesan neon lakon no bele rezulta ema mate, hanesan iha Indonézia, tinan
kotuk.
Iha Tinan kotuk, iha
Kendiri-Sulawesi, Indonézia, ema na’in rua mate no na’in 50 tama ospitál tan
konsumu ai-moruk ho tipu hanesan.
José Sarito Amaral | Independente