Ema millaun 2,8 resin hetan moras VIH iha nasaun CPLP sira

Ema millaun 2,8 resin atualmente hetan moras VIH iha nasaun sia CPLP nian, katoluk rua hosi sira ne’e iha Mosambike, iha ne’ebé iha 2015 rejista infesaun foun rihun 122, revela estudu iha ne’ebé fó sai ohin.

Revista Lancet HIV divulga hodi koinside ho Konferénsia Internasionál kona-ba SIDA, ne’ebé hala’o iha Durban, Áfrika Súl, estudu ne’e bazeia ba dadus sira ne’ebé rekolla entre 1980 no 2015 iha nasaun 195 no konklui katak kada tinan ema millaun 2,5 mak hetan infesaun VIH, númeru ne’ebé hahú tun iha tinan sanulu ikus ne’e.

Bainhira halo análize ba númeru relativu ho Estadu-membru sira CPLP nian- Angola, Brazil, Kabuverde, Giné-Bisau, Giné Ekuatoriál, Mosambike, Portugál, Saun Tomé no Prínsipe no Timor-Leste -, númeru hosi infesaun foun iha 2015 hamutuk rihun 183,56, barak liu hosi sira ne’e (rihun 122,32) iha Mosambike.

Espasu luzofonia rejista mós ema rihun 105,48 ne’ebé mate ona tanba moras ne’e,  maioria iha Mosambike.

Mosambike halo parte mós iha nasaun sanulu ne’ebé hetan infesaun sida maka’as liu iha mundu no, tuir estudu ne’ebé foin revela, ema millaun 1,833 dadaun ne’e moris ho vírus imunodefisiénsia umana iha nasaun.

Iha 2015, estudu ne’e mós estima, ema rihun 70 mate tanba moras ne’e iha Mosambike, iha ne’ebé 30,66% hosi pasiente sira tuir terapia antirretrovirál, menus hosi média iha rejiaun ne’ebé halo parte (42,82%).

Entre nasaun lia-portugeza sira, Brazil hanesan nasaun daruak ho ema barak mak hetan moras ne’e (rihun 554,84) no ho infesaun foun (rihun 33,76) iha 2015, no rijista iha tinan ne’e ema mate rihun 21,05 tanba VIH.

Kuaze metade hosi ema sira ne’ebé infetadu iha Brazil (49,37) hetan asesu ba terapia antirretrovirál.

Iha Angola, atualmente kuaze ema rihun 286 mak moris ho VIH, ne’ebé infeta tan ema rihun 22,35 iha tinan kotuk no hamate ema rihun 11,10 sira seluk.

Ema 28% resin de’it ne’ebé kona vírus ne’e mak atualmente tuir terapia antiretrovirál iha nasaun afrikanu.

Portugál hanesan nasaun lia-portugés ho maiór kobertura terapia ne’e, ne’ebé abranje 60,58% hosi ema infetadu rihun 115,25.

Iha tinan kotuk, nasaun ne’e rejista kazu foun besik 2.220 no 530 mak mate tanba sida.

Giné-Bisau hanesan, nasaun ki’ik CPLP sira, ne’ebé iha ema barak moris ho VIH (rihun 41,33) no iha tinan 2015 mosu kazu foun 1.910, tinan ne’ebé ema 1.760 mate tanba moras ne’e.

Nasaun Áfrika osidentál, hamutuk ho Timor-Leste, hanesan sira ne’ebé iha menór kobertura terapia antirretrovirál (25,34%).

Rma rihun 24 resin atualmente moris ho VIH iha Giné Ekuatoriál, iha ne’ebé iha 2015 mosu infesaun foun besik 630 no ema mate besik 810.

Iha Kabuverde ema rihun 3,83 moris ho VIH, ne’ebé oho ema besik 100 iha tinan kotuk, tinan ne’ebé mosu kazu foun 320 iha nasaun, iha ne’ebé 32,10% hosi ema sira be moras ne’e tuir terapia antirretrovirál.

Kuaze ema rihun atus lima moris ho vírus ne’e iha Timor-Leste, iha ne’ebé mosu kazu foun besik 100 iha 2015 no ema besik 70 mate tanba sida iha tinan ne’e.

Tuir dadus ne’ebé iha estudu, iha Saun Tomé no Prínsipe iha ema besik 30 infetadu ho VIH, 54,78% hosi sira ne’e tuir terapia antirretrovirál.

SAPO TL ho Lusa