DILI, (TATOLI) – Funsionáriu
kazuál hamutuk 285 ne’ebé hala’o knaar iha Sekretáriu Estadu Juventude no
Traballu (SEJT) remata ona kontratu iha loron 31 dezembru 2017 no razaun la
kontinua serbisu tanba orsamentu 2018 seidauk aprova, bainhira aprova mak sei
loke oportunidade no fó prioridade ba sira, se diresaun balun presiza.
SEJT, Nívio Leite Magalhães,
hatete SEJT seidauk hapara kontratu funsionáriu kontratadu sira ne’e tanba
dehan hapara signifika kontratu válidu hela mak husu atu labele serbisu, maibé
karik iha kazuál sira mak nia kontratu hapara maka hato’o ba iha SEJT.
“SEJT seidauk hapara kontratu
funsionáriu kazuál sira hamutuk 285, bainhira hapara kontratu signifika
kontratu válidu hela, ema hala’o serbisu mak ita husu nia atu para, ida ne’e
maka hapara, maibé realidade funsionáriu 258 remata ona sira-nia kontratu iha
dia 31 dezembru 2017”, katak Nívio iha Kaikoli, ohin.
Tuir dokumentu ne’ebé iha katak
serbisu na’in sira ne’e hahú kontratu iha loron 1 jullu no remata iha 31
dezembru 2017.
“Sira funsionáriu kontratadu, atu
kontinua tanba osan ne’e foti husi bens e serviços no balun husi item 705, professional
services, tenke iha osan ida ba selu sira-nia saláriu. Agora, atu selu sira-nia
saláriu ne’e tenke mai husi orsamentu jerál. Daudaun SEJT no Governu nia
orsamentu jerál 2018 seidauk iha, tanba ne’e mak ha’u hatete ba sira iha 31
dezembru bainhira remata kontratu sira labele mai kontinua serbisu lai tanba
laiha saláriu, atu nune’e fó oportunidade ba sira mós buka serbisu iha fatin
seluk”.
Atu kontinua fó serbisu ba ema
na’in-285, maibé SEJT lakohi foti risku se orsamentu laiha atu selu sira.
“Iha kontratu ida-idak, ita bele
verifika, ha’u mós husu ema sira ne’ebé kestiona kona-ba desizaun ida ne’e
atubele mai verifika direta tanba iha sira-nia kontratu no kontinuasaun ne’e
tenke bazeia ba orsamentu no nesesidade iha diresaun. Ko’alia nesesidade
diresaun ne’e tanba ita kontrata ema ida tanba diresaun ne’e presiza atu hala’o
serbisu, pozisaun ida la’ós oportunidade atu serbisu de’it, maibé mai
tenke kontribui buat ruma tuir deskrisaun serbisu ne’ebé iha”.
SEJT rona mós katak iha kazuál
balun ne’ebé serbisu ona durante tinan 10 resin. “Ha’u mós hakfodak tanba sá
kontratadu ida bele serbisu to’o tinan 10 resin no durante ne’e iha 2011 iha
konversaun, tanba sá sira lahola parte iha ne’e no tinan-tinan serbisu nafatin
hanesan kazuál, ha’u buka komprende didi’ak ida ne’e. Ha’u bolu ona diretór
rekursu umanu atu haree ida ne’e rona razaun saida sei hanesan kazuál”.
Tanba ne’e Nívio husu atu halo
mapeamentu pesoál hodi haree nesesidade kada diresaun tanba iha diresaun balun
funsionáriu barak liután diresaun seluk, nune’e daudaun halo hela orgánika SEJT
nian sobre ida ne’e.
Kona-ba funsionáriu sira ne’ebé
remata ona kontratu no lakontinua no instituisaun ida ne’e ko’alia kona-ba
traballu nian, Nívio hatán SEJT sei lao kontribui ba dezempregu, maibé
atu hamenus dezempregu, se iha opsaun seluk bainhira orsamentu mak aprovadu
desizaun sei lakontinua serbisu ne’e sei haree fali mas kestaun mak orsamentu.
“Ha’u iha ona kontratu no
deskrisaun serbisu kada funsionáriu hotu atubele komprende di’ak tanba
kontratadu nia situasaun lahanesan permanente. Kazuál tuir regra bainhira ita
presiza ema ne’e atu halo buat ruma tanba ita-nia forsa traballu atuál lato’o.
Tanba ne’e estuda hela sira-nia deskrisaun serbisu ho ida ne’e iha futuru
desizaun balun foti tenke tuir nesesidade ne’ebé iha”.
SEJT iha funsionáriu permanente
hamutuk 224 no kontratadu ne’ebé termina ona kontratu mak 258.
Funsionáriu kontratadu, Augusto
Saores, la satisfás ho desizaun husi SEJT nian tanba ne’e ezize atu halo
klarifikasaun kona-ba sira-nia terminasaun ba kontratu ho razaun tanba osan
laiha maibé durante ne’e sira kontribui ona ba instituisaun ida ne’e.
“Ami halo konfirmasaun ho
Parlamentu Nasionál sira deklara mai ami orsamentu ba ita-boot sira iha hela
tanba sá mak ministériu bele hapara ita-boot sira. Bloku AMP esklarese katak
orsamentu ba funsionáriu kontratu no en jerál orsamentu duodésimu iha hela, se
bele sustenta funsionáriu ba to’o fulan rua (janeiru-fevereiru). Soké polítika
ne’ebé ami enfrenta maka nia hapara de’it bazeia ba lista kontratu ne’ebé ami
iha”.
Funsionáriu ne’ebé hala’o serbisu
durante tina haat ne’e hatutan tanba polítika ne’ebé ladún transparente mak
sira enfrenta problema ida ne’e.
“Ami la ezize osan, ami mai tanba
vontade serbisu ba rai ida ne’e, hakarak kontribui matenek balun iha
instituisaun ida ne’e bele avansa ba oin. Ami sei lapara no hamriik firme hodi
husu direitu no responsabilidade”.
Jornalista: Maria Auxiliadora | Editora:
Rita Almeida
Imajen: 1 - SEJT, Nívio Leite
Magalhães. oto / Egas Cristóvão | 2 - Funsionáriu kontratadu, Augusto Saores.
Sem comentários:
Enviar um comentário