Diversifikasaun
hosi ekonomia timor-oan nian depende ba estratéjia hodi hametin infraesturura
bázika, rekursu umanu nomós kompetitividade hosi ekonomia nasionál, ne’ebé
ezizi barak liu ba iha investimentu públiku, tuir primeiru ministru Rui Maria
de Araújo defende ohin.
“Atu
konkretiza esforsu transformasaun nomós diversifikasaun ekonomia nasionál ne’e,
Timor-Leste presija atu investe nafatin ba iha infraestrutura bázika nomós ba
iha kapitál umanu” dehan Rui Maria de Araújo.
Xefe Governu ne’ebé ko’alia durante diskursu abertura hosi debate orsamentu retifikativu ba tinan 2016, ho valór ne’ebé aprezenta hosi ezekutivu hamutuk dolár milloens 391, dehan katak Estadu tenke kontinua halo investimentu hodi hametin kapasidade nasionál.
Reforsu adisionál ida, ne’ebé hakarak foti osan barak hosi Fundu Petrolífera (FP) – bot liu Rendimentu Sustentável Estimadu (RSE) -, maibé hakarak hetan “barak liu fali” ba nasaun, maka tenke kria kondisaun di’ak hodi dada investimentu privadu.
Rui Araújo rdehan hikas katak investimentu públiku "buka balansu entre gastu ho retornu", hatene risku ne’ebé mosu ona hosi “fallansu, gasta osan arbiru no korupsaun”, hanesan buat ne’ebé xefe Governu hakarak atu minimiza.
Xefe Governu esplika katak pedidu retifikasaun orsamentál ho valór dolár milloens 390,7, maka ida ne’e sei lato’o ba tinan ne’e, tanba gastu barak liu fali, latuir envelope fiskál no iha dívida ne’ebé maka ezekutivu hakarak atu selu hotu (lunas).
Rui Araújo, dehan hosi aspetu hirak ne’ebé falla, tanba alterasaun hosi jestaun finanseira, inklui faktu katak Fundu Infraestrutura sai autónomu iha tinan ne’e, tanba permiti seleridade mka’as ba iha pagamentu.
"Ita presija montante adisionál hodi bele halo pagamentu no fó garantia ba empreza hirak ne’ebé ho orsamentu utioan atu kontinua hala’o nafatin obra ho kualidade, tuir prazu ne’ebé haktuir iha kontratu", dehan.
Pedidu adisionál hosi orsamentu ne’e, hodi aloka mos ba iha projetu bobot seluk. Fatia bot hosi gastu adisionál iha Orsamentu Estadu, aloka ba iha projetu infraestrutura tolu, Porto Tibar, Baze Fornesimentu Suai ho Projetu Hadia Infraestrutura Eskoamentu Dili.
Iha ninia diskursu, Rui Araújo haktuir hikas kona-ba dadus orsamentu balun ba tinan 2016, no insisti katak maski levantamentu adisionál hosi FP, maibé gastu ba oras ne’e daudaun hela ho rendimentu sustentável.
Ho konkretu nia dehan katak gastu hosi "mákina Estadu" ba tinan ne’e nian bele to’o dolár milloens 453,86 (hosi totál 29%), menus hosi RSE ne’ebé iha tinan ne’e ho dolár milloens 544,8, no ne’ebé sai mos hanesan reseita la’os petrolífera hamutuk milloens 171,4.
Ka FP petrolífera ba tinan ne’e, selu de’it ho dolár milloens 282,5 hosi despeza ne’ebé sai.
SAPO TL ho Lusa – Foto: gabineteprimeiruministru
Xefe Governu ne’ebé ko’alia durante diskursu abertura hosi debate orsamentu retifikativu ba tinan 2016, ho valór ne’ebé aprezenta hosi ezekutivu hamutuk dolár milloens 391, dehan katak Estadu tenke kontinua halo investimentu hodi hametin kapasidade nasionál.
Reforsu adisionál ida, ne’ebé hakarak foti osan barak hosi Fundu Petrolífera (FP) – bot liu Rendimentu Sustentável Estimadu (RSE) -, maibé hakarak hetan “barak liu fali” ba nasaun, maka tenke kria kondisaun di’ak hodi dada investimentu privadu.
Rui Araújo rdehan hikas katak investimentu públiku "buka balansu entre gastu ho retornu", hatene risku ne’ebé mosu ona hosi “fallansu, gasta osan arbiru no korupsaun”, hanesan buat ne’ebé xefe Governu hakarak atu minimiza.
Xefe Governu esplika katak pedidu retifikasaun orsamentál ho valór dolár milloens 390,7, maka ida ne’e sei lato’o ba tinan ne’e, tanba gastu barak liu fali, latuir envelope fiskál no iha dívida ne’ebé maka ezekutivu hakarak atu selu hotu (lunas).
Rui Araújo, dehan hosi aspetu hirak ne’ebé falla, tanba alterasaun hosi jestaun finanseira, inklui faktu katak Fundu Infraestrutura sai autónomu iha tinan ne’e, tanba permiti seleridade mka’as ba iha pagamentu.
"Ita presija montante adisionál hodi bele halo pagamentu no fó garantia ba empreza hirak ne’ebé ho orsamentu utioan atu kontinua hala’o nafatin obra ho kualidade, tuir prazu ne’ebé haktuir iha kontratu", dehan.
Pedidu adisionál hosi orsamentu ne’e, hodi aloka mos ba iha projetu bobot seluk. Fatia bot hosi gastu adisionál iha Orsamentu Estadu, aloka ba iha projetu infraestrutura tolu, Porto Tibar, Baze Fornesimentu Suai ho Projetu Hadia Infraestrutura Eskoamentu Dili.
Iha ninia diskursu, Rui Araújo haktuir hikas kona-ba dadus orsamentu balun ba tinan 2016, no insisti katak maski levantamentu adisionál hosi FP, maibé gastu ba oras ne’e daudaun hela ho rendimentu sustentável.
Ho konkretu nia dehan katak gastu hosi "mákina Estadu" ba tinan ne’e nian bele to’o dolár milloens 453,86 (hosi totál 29%), menus hosi RSE ne’ebé iha tinan ne’e ho dolár milloens 544,8, no ne’ebé sai mos hanesan reseita la’os petrolífera hamutuk milloens 171,4.
Ka FP petrolífera ba tinan ne’e, selu de’it ho dolár milloens 282,5 hosi despeza ne’ebé sai.
SAPO TL ho Lusa – Foto: gabineteprimeiruministru
Sem comentários:
Enviar um comentário