Polémika
kona-ba Lei Pensaun Vitalísia (PV) seidauk kotu. Dezloka ba fati-tatin iha
Timor laran tomak, Prezidenti Repúblika, Taur Matan Ruak no povu baibain
kontinua eziji ba partidu sira ne’ebé hetan asentu iha Parlamentu Nasionál atu
muda lalais pensaun ne’e.
Loos.
Desizaun ikus iha Parlamentu Nasionál nia liman.Basá, Parlamentu Nasionál maka
hahoris lei ne’e no nia duni maka iha kompeténsia atu alteraka revé
hikas lei ne’e.Realidade ne’ebé maka ita haree durante ne’e, membru Parlamentu
Nasionál laiha vontade atu hatán preukupasaun hosi públiku relasionamentu ba
pensaun ne’e.
Fásil
tebes ba sira atu altera lei ne’e. Katak, sira bele halo konsensu polítika ida
iha Parlamentu atu halo revizaun ba lei ne’e. Difisil saida?
Parese,iha
sekuénsia ruma ne’ebé siragarantidu. Kuandu ita análiza didi’ak, parese kestaun
polítika no ekonomia. Kestaun polítika maka sira hakarak hatudu liman ba malu.
Sira balun dehan, lei ne’e produtu FRETILIN nian. Tanba FRETILIN maka halo lei
ne’e, entaun PD, CNRT no Frenti-Mudansa fase liman, maske sira hotu hetan
benefísu hosi pensaun ne’e.
Kestaun
ekonomia maka deputadu sira maioria iha Parlamentu Nasionál ne’ehakarak defende
sira nia prospriedade ba loron naruk nian. Signifika katak bainhira sira reforma
hosi deputadu ka sai hanesan eis titulár, sirabele goza sira nia moris ho
pensaun vitalísia ne’e.
Agora,
fila fali ba ida-idak nia konsiénsia. Sé dehan pensaun ne’e fó implikasaun
maka’as ba orsamentu jerál estadu, entaun hotu-hotu tenki ho hanoin ida de’it
parabele muda lalais. Ba kritikadór no preukupante sira,buat ida krítika ne’e
mosu bainhira ita seidauk hetan pozisaun seguru iha órgaun estadu. Maibé,
kuandu hetan hotu ona pozisaun hanesan sira ne’ebé túr iha Parlamentu Nasionál,
Governu no órgaun sira seluk, dalaruma ita nia neon delek hanesan mós sira
ne’ebé agora ezisti. Laran rua-rua no laran todan atu muda sasán sira ne’e.
Todan ida hanusa…!(*)
Matadalan
Sem comentários:
Enviar um comentário