Konkursu
Luzófonu hosi Trofa iha tinan ida ne’e sei abranje nasaun tomak ho lian ofisiál
portugés, hatete hosi kámara lokál ne’ebé maka organiza inisiativa ne’e ho
apoiu hosi Institutu Camões.
iu
hosi konkursu ida ne’e edita ona kontu inéditu sira, refere hosi autarkia Trofa
nian, iha distritu Porto, nia realsa katak objetivu hosi inisiativa ne'e maka
"defende no hametin lian portugés hanesan espresaun universál iha ita nia
kultura no motiva produsaun literáriu".
Portugál,
Angola, Brazil, Mosambike, Kabuverde, São Tomé & Prínsipe, Giné-Bisau no
Timór hanesan nasaun sira ne’ebé halo parte iha "konkursu literáriu
internasionál ne’ebé aposta iha promosaun no proteje literatura infantujuvenil
no kultura luzófona", hakerek iha nota ne’ebé fó sai hosi kámara.
Obra
sira ba konkursu ne’e tenki haruka, ho naran kódigu, to’o iha finál fulan-Maiu.
Iha
Portugál, ema sira ne'ebé hakarak tuir haruka proposta liuhosi Koreiu ka hato'o
rasik iha Casa da Cultura hosi Trofa.
Iha
nasaun sira seluk fatin, nia fatin rekolla maka hanesan: Sentru Kulturál
Portugés iha Luanda (Angola), Sentru Kulturál Portugés iha Brazília (Brazil),
Sentru Kulturál Portugés iha Praia (Kabuverde), Sentru Kulturál Portugés iha
Bissau (Giné-Bisau), Sentru Kulturál Portugés iha Maputu (Mosambike), Sentru
Kulturál Portugés iha São Tomé (São Tomé & Príncipe) no Sentru Kulturál
Portugés iha Díli (Timór).
Fó
hatene katak Konkursu Luzófonu hosi Trofa - Kontu Infantil - Prémiu Matilde
Rosa Araújo nia prémiu maka osan ho folin euro 2.000 ba Kontu ne’ebé di’ak liu.
Iha
mós Prémiu Luzofonia, ho folin euro 750, ba Kontu di’ak liu, ne’ebé sei halo
selesaun maka nasaun sira ne’ebé la halo parte iha prémiu Matilde Rosa Araújo
no Prémiu Ilustrasaun, ho folin euro 1.250.
Ilustradór
sira bele konkore ho ilustrasaun subordinada rua, tenki ho exertu ida ne'ebé
autór rasik hili, hosi obra Matilde Rosa Araújo nian no vensedór hosi Prémiu
"Ilustrasaun Di'ak Liu" maka sei pinta kontu vensedór hosi Prémiu
"Matilde Rosa Araújo".
Autarkia
informa mós katak sei júri sei fó valór ba kriatividade no inovasaun, kualidade
literáriu, organizasaun, koerénsia no koeszaun iha testu no obediénsia ba
karakterístika sira hosi jéneru relasionadu.
Vensedór
sira sei fó sai iha komemorasaun sira ba Aniversáru Munisípiu nian, iha
fulan-Novembru.
SAPO
TL ho Lusa
Sem comentários:
Enviar um comentário