Futuru
depende ba saida maka ó halo iha loron ohin (ohin loron)
Hirak
be kaer Timor-Leste nia futuru, kumu liman hamutuk hodi anunsiu ba mundu tomak
katak hahú hosi loron 04 Setembru too loron 31 Dezembru 2015, sai loron
koremetan nasionál. Koremetan, kore fali mutin. Kore mutin, kore fali metan.
Koremetan ka koremutin, sira nia objetivu maka kore povu nia hanoin passadu be
nakonu ho trsiteza bele mout haksolok iha mundu dezenvolvimentu nasionál. Dezenvolimentu
eziji atu kria “koeremetan nasionál”.
Keremetan,
kore sé nia metan? Koremutin, kore sé nia mutin? Metan ka mutin, oras ne’e,
aman ba nasaun sira ne’e hamosu “kultura foun” hodi kore “buat metan” taka
bosok de’it ho “buat mutin” para ema haree sira laran mós hanesan kabas-rahun. Koremetan
nasionál ne’e hatudu mai ita katak aman ba nasaun sira ne’e hakarak uza maskra
mutin hodi taka sira nia oin maibé iha maskra nia laran ne’e, sira nia oin
metan sira ne’e mosu nafatin—ema sei bele haree hetan ho dignu.
Hanesan
Marie Alakateri nia entervista iha TVTL hatete katak, “Sorte, Ami lideransa
fundadór sira ne sei moris hodi partisipa iha serimonia “koremetan nasionál”
(desluto ansionál) nu’udar sasin istória”. Buat ne’ebé ita bele kapta hosi
hanoin brilante ida ne’e katak, lideransa fundadór sira hakarak hasasin ba
mundu tomak katak sira maka aman ba rekonsiliasaun hodi bele sai modelu ba ema
iha mundu raiklaran katak sira maka merese sai modelu tebes duni. Korematan
nasionál, tuir Xanana Gusmão katak tempu too ona atu rekonsilia ho ita nia
hanoin no ita nia fuan.
Labele
bosok fuan hodi halo koremetan nasionál se eroi no funu-na’in balun (Nicolao
Lobato, Daitula, nsst) nia ruin seidauk haloot iha nia fatin. Kore se nia
metan? Labele mehi de’it atu sai modelu ba rai seluk, se nunka mehi atu
dezenvolve povu nia hanoin klasiku ba hanoin modernu ka sai modelu ba imi nia
povu rasik. Labele fasil hatete katak “koremetan nasionál” ne’e bele halo
mudansa ba mentalidade, se imi rasik seidauk bele muda imi nia mentalidade
hakarak domina buat hotu no hariku-án de’it. Imi bele mehi-kona hodi kria
“koremetan nasional” maibé tanba saida maka labele mehi-kona hodi kria
“koremental nasionál” (revolusaun mental) hodi muda ukun na’in sira nia
mentalidade (korupsaun, kolusaun, nepotizmu) sai ema ne’ebé onestu.
Koremetan
nasionál hanesan koremental nasionál. Koremetan emerjensia hanesan mós koremental emerjensia. Koremetan kasu todan (triste) passadu nian,
koremental kasu mental pasadu no ohin loron nian hodi habiban mentalidade ida
ne’ebé labele hanoin an de’it maibé iha interese atu hanoin ema seluk ne’ebé
sei moris mukit. Koremental la’os hanesan koremetan ne’ebé presiza halo ritual
adat maibé koremental presiza ritual konxiensia ne’ebé maduru atu serbi povu ho
fuan ho laran. La’os, finji hamosu “koremetan nasionál” depois haluha tiha
“koremental nasionál”. Lider sira la kore sira nia mentalidade át, kerdizerke
sira labele kore povu nia mentalidade ho fasil. Futuru depende ba saida maka ó
halo iha loron ohin (ohin loron), maun boot sira! (Cassimata)
Matadalan
Sem comentários:
Enviar um comentário