DILI: Kámara Komérsiu Indústria-Timor-Leste (CCI-TL) ezije
ba polítiku na’in sira atu labele politiza projetu 142 ne’ebé emprezáriu
nasionál sira implementa ona.
Presidente CCI-TL, Óscar Lima hatete, projetu 142 ne’ebé iha
governu anteriór fó emprezáriu nasionál sira implementa ne’e balun remata ona
balun seidauk.
Iha Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2018 ne’ebé aprova ona hodi
hein Prezidente Repúblika atu promulga, hanesan meiu ida oinsá atu funsiona
mákina estadu oinsá mós atu hakbiit ekonomia rai laran liu husi investimentu
públiku.
Iha investimentu públiku emprezáriu nasionál sira barak
brani investe ho nia osan 5% husi totál osan projetu nian atu garante ba
governu hodi implementa obra ne’e.
Ba projetu 142 ne’ebé ohin loron sai hanesan pontu
interrogasaun ne’e emprezáriu sira tau ona ninia osan hodi halo konstrusaun
tanba hetan adjudikasaun direita husi governu anteriór.
Kuandu governu halo adjudikasaun direita husu kompañia atu
implementa projetu ruma, nune’e kompañia ne’e hetan autorizasaun sira fiar
metin hodi lori osan 5% ne’e sai hanesan garante ba projetu.
“Husu ba polítiku na'in sira atu halo polítika iha
Parlamentu Nasionál maibé tenke hanoin povu nia-moris”, dehan nia iha knaar
fatin, Akait-Dili, Sesta (14/9).
Nia hatete, projetu sira ne’e implementa tanba Governu maka
fó garantia, tanba ne’e atu tuir regra ka lae, labele fó sala ba emprezáriu
sira maibé tenke halo levantamentu ida oinsá bele rezolve.
Projetu ne’e barak finaliza ona maibé emprezáriu balun seidauk
selu ninia traballadór sira to’o agora tanba osan laiha osan, hein governu atu
halo pagamentu maibé laiha kuaze tinan ida resin ona.
Ne’e duni, prosesu ne’e la'ós afeta de’it ba emprezáriu sira
maibé mós povu ki'ik sira ne’ebé servisu ba iha projetu ne’e hotu.
Óscar konkorda PN atu halo inkéritu parlamentár hodi halo
levantamentu dadus ba pagamentu projetu, la'ós atu halo inkéritu atu la selu.
Karik iha levantamentu ne’e maka balun no seuk laiha maka sei hamate emprezáriu
nasionál.
Nia hatete, polítika governu hakarak atu dezenvolve ekonomia
iha rai-laran, entaun emprezáriu nasionál mai sai hanesan parseiru. Tanba ne’e,
husu ba governu buka meius solusiona problema ne’e oinsá atu labele halakon
parte ida.
Artur da Luz | Independente
Sem comentários:
Enviar um comentário